Vannak napok, mikor azt érzem nem kellett volna fölkelnem...
A mai is valami ilyesmi. Reggel kellemesen indult a nap, most mégis úgy érzem inkább eltűnnék és soha nem szeretnék előkerülni...
Reggeli ébredés, fájdalmak, és irány az iskola, mert hát valamivel el kell ütni az időt és egyéb dolgokat. Eddig semmi gond, mert időben helyben voltam és még társaság is akadt. De az óra...
Egymás után értek a rossz dolgok. Zh, de olyan dologból, amiről fogalmam sincs. Pedig nem keveset készültem otthon, de ez az egész egy csapásra omlott darabokra egy-egy feladat táblára helyezése közben és után. Mit írtak oda? Mi ez? És amikor erre még rájön, hogy a tanár a bal lábával kelt, ami igen is számít, akkor dől be minden remény. Igen sajnos ez a rendszer ilyen. Vannak olyan tanárok, akiknek reggel nem mindegy milyen kedvük van. Ha a rosszabbik ért le először a padlóra, akkor ember legyen a talpán, aki kérdezni mer órán. Fogalmam sincs miért kell ilyenkor ezt a diákokon levezetnie egy-két oktatónak. Talán azért, mert megtehetik és nem tiltja ezt meg nekik senki. Mert ez egy ilyen rendszer. Egy ilyen kellemetlen és elrontott rendszer. Nem tudom, hogy miért és hogyan lett ez ilyen, de jó elemeket csak elvétve tartalmaz. Ha normálisan tanítanának még az is lehet, hogy érdekelne mit mesélnek. De nem nem ez a helyzet és boldogulj egyedül a nem létező jegyzet/könyv "segítségével" és inkább figyelj az órán és mindent írj le, ha másképp nem megy. Jó, de erre nem egy 60 fős hangzavarral átszőtt teremben kell tenni és így megoldani gyakorlati feladatokat, mert 60 emberrel nem lehet feladatokat oldani. Jó akkor járj előadásra. De akkor miért csináljuk ott is ugyanezt? Nem értem a tanárokat. Hetven darab doktorival meg mindenféle professzori izékkel nem tudnak tanítani. Akkor nem menjetek könyörgöm tanárnak.
De oké nem kötelező felső oktatásba járni. Minden ilyen tanártól persze ezt hallom. "Nem kötelező ide járni! Sőt nem kötelező a felső oktatás sem!". Akkor viszont miért akarják, hogy odamenjünk és tapsoljuk el a pénzünket, mert már ez sem ingyenes, és legyünk húúú de nagyon képzettek. Jó ha azok is leszünk nem feltétlen érünk vele sokat egy ilyen országban. Menjünk külföldre. Ez egy nehéz kérdés viszont. Akkor miért nem ott kezdtük tanulmányainkat? Ez lenne a célravezetőbb, mert ott mások az elvárások és így lehet másképp és mást tanítanak. Persze vannak szabványok és szabályok, amik pl mindenhol ugyan azok.
De maradjunk itthon és nézzük a rendszerünk. Itthon nagy pénzért tanulhatsz. Pont. Ha nem szeretnél fizetni zseninek kell lenned az irtózatos ponthatárok miatt. Vaaaagy menj és inkább tanuljál szakmát kisgyerek. OKJ-s képzés annyi van, mint a fene így van miből válogatni. De az nem ad diplomát. Persze nem feltétlenül kell az, de lehet előbb kapsz meg egy autógyár festőműhelyében egy gépkezelői állást, ha van ilyen "kemény fedelű papírod". De egy jobb szakképesítés megtanulására, ami nem ad diplomát az sem olcsó és ez bővel elmondható a diplomát adó szakokról is. Miből finanszírozzuk? Diákhitel. Már beleestem a csapdájába. Nincs kiút. Fizessél míg meg nem halsz még akkor is ha avval a nagy és neves "diplomáddal" nem tudtál sehol munkát vállalni. Mert a jó *****ért hagytad félbe, vagy tartott ilyen sokáig, vagy amit akarsz... Elvesztél és nem segíthet rajtad senki. Senki.
Rossz a rendszer. Tanulj, hogy jó állásod legyen, de nem tanulhatsz akármit csak azt, amit az állambácsi megenged. Ha nem vagy jó kapcsolatokkal rendelkező, amúgy sem lesz semmi munkád, mert él a kitörülhetetlen eszme az emberekben. A kapcsolatok fontosak nem mindig a tudás. Így merül fel a kérdés akkor minek is tanulunk ennyire keményen? Igazából, hogy az iskoláknak és az államnak termeljük a betevőt. Amiből majd azt a réteget támogatják ami meg sem érdemli, mert egy kiruccanás után csak itt maradtak...
Lényegében demokrácia van?
Néha esküszöm jobb lenne egy királysági rendszer olyan ez a mostani. EU? Az mi? Lehet az is jobb lenne, ha USA mintára élnének az emberek Európában. Nehezen kivitelezhető, de egy erős rendszerrel megoldható. Még a szocializmus is jobb lehetett...
Fizess, hogy később fizethess és élhess. Vagy válassz tökéletes sorsot. Ja, hogy azt nem TE választod? Megszívtad.
Elveszettnek érzem magam egy elveszett és lehetetlen rendszerben, mely elveszi reményeim is...
A fentebb említettek nagy szavak, de keress kifogást és cáfolj meg engem.
Elvesztél, nincs kiút, nincs győzelem, nincs semmi. Ilyenkor jut eszembe mit vétettem? Vagy mire vagyok hivatott?
Ezeket érzem egy délelőtt után.
