Ja igen nekem már van olyanom.
Két éve, hogy megszereztem az érettségi bizonyítványom. Igen lassan 2 darab éve. Hosszú idő. De nem volt egyszerű ez a feladat. Az idei delikvenseknek ma kezdődik a móka, de nem a kacagás. Ma kezdődik életük egyik fontos lépésének indító lépése, és ez az érettségi. Ebből dől el hova, merre tovább és miként is folytatják majd életüket és miként is lépnek majd bele abba a bizonyos Nagybetűsbe.
Két éve ilyenkor már a német írásbeli érettségin is túl voltam, ami az első héten mindig az utolsó megmérettetés. A német és az angol sem volt nehéz, de az előtte lévő napok...
Május 2. reggel 8 óra. Magyar érettségi. Nem vagyok egy humán beállítottságú ember írni mégis szeretek, mint észrevehettétek, de a magyar érettségi... A szövegértésből nem emlékszem sok mindenre, de szerintem az lett a jobb része. Az irodalmi rész, vagyis a saját fogalmazás. Pedig gondolhatnátok, ha ennyire szeretek írni, akkor az nekem kisujjas történet. De nem. A verseket sosem szerettem és így elemzésükkel is mindig hadi lábon álltam. Érvelni? Hát van olyan dolog, ami mellett 4,1296 tízezred oldalt tudok érvelni (kerekítve), de olyan téma valószínűleg nem lesz egy magyar érettségi témája soha. Másrészt tanáraink is óva intettek ettől, jó gyerek pedig megfogadja a tanár tanácsát. Így marad az összehasonlító elemzés, ami jelen esetben pont két novella volt. Azokat még legalább meg tudom érteni, tehát arra esett a választásom. Utólag nem tudom miért, de maximális nyelvhelyességi hibaponttal és majd 3 oldalnyi irománnyal zártam és ha jól emlékszem olyan 2-es környéke volt százalékban.
A szőlőcukor és a csoki nem nagyon segítette a jobb jegyet magyarból. De még a használható extra eszközök sem nagyon.
Kedd reggel, matek. Hasonló eleségek, mint előző nap bekészítve, így a szőlőcukor és a csoki ismételten ott volt, ahogy a cukros üdítő is. Serkenti az agyműködést az a fránya cukor. Persze eszközök a padon, vonalzó, ceruza, toll, számológép, négyjegyű függvénytábla...
Tudás a fejbe. Magában az érettségiben egyébként azt nagyon nem szerettem, hogy minden egyes oldalra írd fel a neved. De könyörgöm 40 oldalra? O.o
Őszintén szólva a matek feladatokból egy sem maradt meg, nem emlékszem egyre sem csak az eredményre, ami valami csoda folytán 66% lett. Hát megörültem mikor kikaptuk az eredményt. :D
Történelemnap. Szerdai nap reggele is hasonló muri. Mind a 40 oldalra firkantsd fel a becses neved és irány a feladat. Még jó, hogy volt külön időnk felírni a nevünket. A töriben sem emlékszek sok dologra, de az első része az volt max 45 perc, így volt bőven időm az esszékre. Három darab. Két rövid, egy hosszú. Szép témák voltak. Az egyikre még emlékszem is, Mátyás korabeli gazdaság talán. A többi nem ugrik be...
De volt egy, amin nagyon gondolkodtam, de evvel együtt tartottam is tőle. Szerettem a rendszerváltás időszakát, de a töri tanár óva intett tőle. Nehogy olyan témát válasszunk, mert akkor megbuktat minket, szólt a felszólítás. Szóval nem is azt választottam és valószínű jól is jártam vele. Talán.
Általában minden nap azzal folytatódott, hogy egyik osztálytársam megvártam és kikérdeztem. De persze minden nap, amint kijöttünk már ment a kérdezősködés. "Na, milyen volt? hogy ment?" "Melyik témát választottad?" "Mennyit írtál?" Szóval csak a szokásos. Csak ekkor ünneplőben 25 fokban és idegesen, de persze felszabadultan kicsit, mert egy újabb letudva. Haza és készülni a következőre, ami nekem az Xboxom bekapcsolásával és nyüstölésével volt egyenértékű.
Csütörtök, péntek, nyelvnapok. Angol, német. Igazából ezekre sem emlékszem nagyon. Arra talán, hogy a hallás utáni rész mindkettőnél bitang nehéz volt. Ja és a német nyelvnél mindössze 2 termet töltöttünk meg, míg az angolnál cseppet többet. Kicsiben játszottunk.
Végül mind sikerült így vagy úgy, persze a szóbeli más tészta.
Régen volt, de igaz. Valahogy most úgy érzem szívesen visszapörgetném akkora az idő kerekét és újra megírnám és átélném azt a hetet, ha ugyan olyan eredménnyel is. Vagy akár az egész utolsó gimis évem, kicsit másképp és másra figyelve és felfigyelve. :)
