Ha erről nem ugrik be ez a régi film akkor segítek, navik.
Ha erről sem ugrott be mi ez a film, akkor azért, ha eszedbe jutott, azért, ha még szereted is akkor azért olvasd tovább, bár ezutóbbi csak óvatosan.
Szóval az Avatar. Igen most jöhet az, hogy "még csak most nézted meg?" vagy hogy, "minek írsz erről ezer éves film?" című kérdések, de igen, 2009-es filmről beszélünk, amikor az Avatar-t említjük és már egy ideje 2013-at írunk. Szóval kicsit lemaradtam, de sosem voltam nagy filmes, így nézzétek el nekem ezt a potom 4 évnyi lemaradást.
Ha ez megtörtént, akkor bele is kezdenék. Egyébként én a bővített változattal találkoztam, ami mint megtudtam, olyan részleteket tartalmaz, ami a mozifilmben nincs benne. Ha az alap mozifilmet néztem volna, lehet nem igazán értettem volna a történetet, annyira gyorsan belecsapnak a közepébe. Szóval tényleg jól jött az, hogy egy bővebb számomra érthetőbb verziót láttam.
Van ugye az emberiség az évszázadok óta az általuk sanyargatott Föld nevű bolygón, ami kevés nekünk, mert mint azt már ma is tudjuk fogyóban az energia a glóbuszon és kell más forrás. Mivel a filmben szereplő emberek az alternatív energiaforrásokban nem hisznek vagy csak nekünk nem mutatják meg, hogy már azt is elpazaroltuk (csak tudnám, hogy pazarolnánk el a napenergiát, mindegy), így egy másik bolygón kell keresnünk felhasználható energiát, hogy folytatódhasson a fajunk további zavartalan élete. Szerencsére vagy sajnos a filmben ennek az új Földnek a keresési folyamatát nem kötik az orrunkra, így újabb érdekes információktól esünk el és később sem magyarázzák el, hogyan bukkantak erre a rengeteg energiával rendelkező bolygónak a nyomára. Ha már 3 óra tessék ezt is elmesélni.
Főszereplőnk egy katona, aki valamilyen úton-módon gerinc sérülést szenvedett és lábait nem tudja használni. Hogy hogyan és miben (valószínűsítem azért, hogy háborúban) vesztette el járó képességét arra nem derül fény, de mivel megszólalásig hasonlít ikertestvérére, aki nem katona, azonban már nincs az élők között és helyettesíteni kell, pont jó lesz a feladat elvégzésére. De milyen feladat? Mivel, mint később kiderül megvan az energiadús célbolygó és már tudósok és katonák is dolgoznak a fedélzetén oda kell emberünknek mennie, de furcsamód nem katonának. Ezen én is nagyot néztem. Helyette mivel a halott tesó tudós volt, neki is tudósnak kell állnia, hogy helyettesíteni tudja mivel a génjeik is egyeznek. De miért is kell ez?
A bolygón, amit Pandórának hívnak, van egy olyan anyag, ami sokkal-sokkal nagyobb energiát rejt mint akármelyik földi forrás. De van egy naviknak nevezett nép, akik pont ezen a sok jón laknak. Két verzió létezhet a megszerzésre, diplomáciai út, ami a tudósok által preferált, vagy a csihi-puhi, ami a film rossz arcú figurája a tábornok verziója. Amikor először látjuk, a veteránok már akkor rájöhetnek, hogy ő lesz amolyan főgonosz a filmben. De a kezdők is rájöhetnek pár jelenettel később, mikor főhősünket megszeretné nyerni ügyének. A tudósok viszont navibőrbe öltözve tárgyalnák meg az őslakosokkal a dolgot. Itt megint egy olyan rész, ami nem került megmagyarázásra, hogyan állították elő azokat az alternatív testeket, vagy honnan szerezték? A katonánk élvezi, hogy újra futkározhat egy kék törp akarom mondani óriás testében. Itt értem miért nincs elmagyarázva, hogyan is csinálják ezt, mert főhősünk elmeséli, az ő agya mennyit tudott a tudományos dumából felfogni. Ez jól jön ki, mert valószínűleg a néző sem értené ezt a dumát. Hátvédnek alkalmazzák a Jake nevű katonánkat, de később mégis ő lesz az, aki a navik közé keveredik és befogadják az ég országából érkezőt.
Érdekes egyébként a további történet, a főszereplő jellemfejlődését nagyon szépen szinte pontról pontra végigkövethetjük, ahogy a hagyjatok békén a hülyeségetekkel szintről, a navik vezérévé válik. Hosszú rögös út, amit a filmben végig is nézhetünk. Persze a végén happy end vár, de ne szaladjunk ennyire előre.
A diplomáciai módszer nem válik be nem akarnak arrébb költözni a kékek, így marad a csihi-puhi dirr-durr csitt-csatt bimm-bumm, ráadásul egy epikus csatában. A navik bármi áron megvédik földjüket, még akkor is amikor minden kötél szakad. Szép történet az élni akarásról és az ősi föld megvédéséről, de fura hogy ez pont egy amerikai film. Mintha pont ők lettek volna, akik a 18. században az őshazájukról "küldték" volna el az indiánokat.
Ehemm...
Viszont itt nem aratnak akkora sikert, még a nagy rakétáikkal és golyószóróikkal sem, de érdekes összefüggés szerintem. Egy mindenre elszánt őslakos sereg némi fortéllyal legyőzi a csúnya embereket az ég országából, akik gonosz módon le akarták őket igázni az energiahordozó miatt.
Manapság is ezt csinálja az USA. Csak manapság az a különbség, hogy, amit akar azt megszerzi, mert olyan hadereje van, amivel nem sok dolog tudja felvenni a harcot. Ha olaj kell nekik a Közel-Keletről, megszerzik. Valahol felkelés van, leverjük. Legalábbis a film készítésekor ilyen volt az ország, de nem tudom manapség mennyire változott.
De ez a film egy jó kis görbe tükröt állít az amerikai nép elé, de szerintem a fel sem vette észre benne ezt, hogy önmagukat látják, amint le akarnak igázni egy náluk alacsonyabb rendűnek vélt fajt, csak azért, amin ülnek. Ez pedig kivételesen nem olaj, valamivel fel kellett cserélni ne legyen annyira nyilvánvaló, mert akkor nem adtak volna James Cameronnak 237 millió dollárt az elkészítésre.
Viszont amire még elment ennek a nagy pénznek a jó része az a látvány elkészítése. Nem 3D-ben néztem, de így is eszméletlen mit hoztak ki belőle. Ámulsz és bámulsz a film képi megjelenésén. Embertelen jól néz ki. Igaz néha nagyon azt a hatást kelti, hogy egy animációs filmet nézel, de annak sem utolsó. Sőt.
Szóval jó film ez az Avatar. Felszínesen tekintve egy látványos, beleásva rejtelmeibe pedig egy elgondolkodtató és érdekes film is tud lenni ezzel a történettel. A 3 órás játék idő alatt szerintem szépen keretbe foglalták a történetet és nincs szükség folytatásra, igaz vannak benne kérdések, de így utólag belegondolva lehet direkt hagyták ott, képzeljük bele önmagunkat még jobban? Lehet, de ha idáig eljutottál az olvasásban, Te is részese lehettél annak, hogy milyen is az mikor az író megy át egy kicsi nézőpontváltozáson és fejlődésen egy történet során.
