De ti mi a fenét kerestek itt?
Azóta mérnökként állítólag jól megvannak a srácok. Nem tudom nem kérdeztem őket.
Ma kiderült, hogy okos embernek tartanak engem itt néhányan, mert érdekelnek a telefonok. És emellett még beszélgetni is lehet itt a kollégákkal. Viszont ma azt is láthattam milyen az mikor valami miatt hajtás van. Érdekes volt, de persze most is kiderült, hogy nem is nekik kellett volna ezt megcsinálni, hanem a főnöküknek, aki az enyém is még egy kis ideig. Ezzel számomra végleg teljesen elásta magát ez a cég. Nagyon jónak összetartó kis csapatnak hazudták magukat mikor látogatóban voltunk, de ehhez képest semmi sem valósult úgy meg, mint mutatták. Ez nagyon nagy szégyen. Vezetőknek hittem a magasabb beosztású embereket, de kiderült nem mindegyik az.
Na persze a tegnapi nap sem telhetett el érdekességmentesen. Egyszer csak jön egy – tudod az elejéről a munkavédelmis, ez már sajnos rajtamarad - csaj, hogy lenne nekem egy kis feladata. Mondom jó, megyek, csak megebédelek. Aztán elindulok, de hozzam a telefonom, fényképezni kell. Hűha, ez mi lesz. Elég vicces a feladat, ami úgy szól, hogy minden nap ki kell mennem a hátsó udvarra, ahol épp építkezés folyik. Kimegyek és csinálnom kell 4 fotót arról, ahogyan építkeznek. Azt nem tudom, ez minek kell, de mindenesetre elég vicces, főleg az, hogy akinek kell, nem tud rá 5 percet fordítani, hogy kimegy oda és lő 4 fotót. De oké megcsinálom, azon ne múljék. Viszont, hogy utána ezt még nekem el kéne juttatni ahhoz az emberhez, akinek ez kell, hát az már bonyolultabb ügy, mivel ilyen benti mail címem ugye nincs, amiről elküldhetném, így egy erre kijelölt mappába rakjam minden nap. Hát érdekes, de ezt kb. bárkire rábízhatták volna, akinek van telefonja és valamivel közelebbi kapcsolatban áll a céggel.
No, az utolsó előtti hét vége is elérkezett és bár szenvedősen indult, azért nem lett rossz a hét vége, mert volt mit csinálnom és nem csak ültem és lestem.
Azért a péntekre is maradt érdekesség, mivel egy úgynevezett munkalapot kellett csinálnom, amit egy-egy munkaállomás mellé tesznek ki, hogy mindenki tudja, itt mit kell csinálni. Látni láttam már ilyet, párat, de csinálni nem csináltam, majd kiderül egyszer milyen lett. Vagy nem. Mert, azóta a főnököt sem láttam. Viszont az megtisztelő, hogy kaphattam az egyik születésnapi tortájából. Ez mondjuk így szokott lenni, hogy ahol épp dolgozom, a végére csak megkedvelem kicsit a helyet. De ezt csak egy nagyon, nagyon, nagyon kicsit. El sem hiszem, hogy az utolsó percekben még pénteken befutott a főnök úr, és mint kiderült már látta is a kreálmányomat és azt mondta rá, hogy jó lesz. Bár utána még 10 percet dolgoztunk rajta, de utána jó lett. Igaz ezzel nem értem haza olyan korán, de legalább péntek volt.
Ami a mai napról nem mondható el, mert hétfő van, de legalább az utolsó. Hogy mi lesz velem a héten, azt nem tudom, de félek, hogy egy-két dolog után nekem kell majd futnom… Nem tűnik úgy, mint ha nagyon foglalkoznának azzal, miért vagyok itt.
Érdekesen alakulnak a dolgok. Éppen nagyban ’dolgozom’, amikor bejön két ismerős arc az irodába. Gondolom magamban, hát ezek meg mit keresnek itt? Meg is kérdezem és ők jöttek dolgozni ide. IDE? Hát lehet, publikálnom kellene ezt az írásomat(hehe), de hát ők tudják, lehet, ők normálisan kapják majd a dolgokat, mint egy szakmai gyakorlatos. Ha más nem egy hétig izgalmas lesz őket nézni.
Az viszont nagyon furcsa, hogy a főnököm, mentorom, istenvilágkirálycsászár már többet foglalkozik velük, mint velem eddig összesen. Szóval ez eddig, nagyon furcsa…
Sőt, ez eléggé lehangoló is egyben, hogy jönnek és már az első napon több lényeges információ jut el hozzájuk, mint hozzám. Az utolsó hetemen több dolgot látok és hallok, mint eddig összesen. De azért így sem bírja a nagymester fél óránál tovább az egyhelyben ülést. De most a srácok is kicsit kipróbálhatják mit is éltem át az első napon. Ültem és néztem ki a fejemből, esetleg olvasgattam valami papírost. Na, most nekik is ez jutott, de úgy tűnik egyelőre nekem is mára, mert ma még semmi értelmeset nem csináltam csak figyeltem őket. A legérdekesebb, hogy még az öltözködési szabályt is az utolsó héten kell megtudnom. Lehet nem kellett volna azokban a furcsa mintázatú pólókban jönnöm. Na, de az utolsó hétre csak ezért nem változtatok. Sőt nem is kell, mivel én csak egy szakmai gyakorlatos gyakornok vagy mi vagyok itt, akit még ráadásul semmibe is vesznek. Oké, hogy csak 6 hétig vagyok itt, de azért ennyire nem kellene, mert tegnap szemtanúja voltam annak mennyire vesznek számításba. Semennyire, szóval, ha valaki szakmai gyakorlatra jönne, ehhez a céghez inkább ne tegye, lehet, hogy rendes munkakörben jobb, főleg ha magasabban vagy beosztva. Mert hallottam én már olyat, hogy nem jó itt dolgozni sem. Három éve van itt a srác és menne már innen. Ha rossz szemszögből is, de az alapján, ahogy megismertem ezt a gyárat, céget, biztos, hogy nem szeretnék itt többet járni. Nem tudják mi az a szakmai gyakorlat, nem foglalkoznak az ilyen emberrel, és ráadásul olyanokat találnak ki feladatnak néha, amihez semmi köze egy mérnöknek. Vicces egyébként, hogy a tegnap érkezett kollégákat is, akikről tudom, hogy gépészek, közel sem technológusként vették fel. De nem tudom, ők tudják, miért akarnak itt dolgozni. Nekem szerencsére már csak 4 napig kell itt kibírnom, de valószínű, hogy nem lesz sétagalopp.
Csak, hogy meséljek egy kicsit arról tegnap mit csináltam, megint kaptam egy munkalapot megcsinálni és természetesen megint nem tudtam ellenőriztetni az istenvilágkirálycsászárral, szóval ezt talán ma megejtjük, de persze ehhez nem fűzök sok reményt. Mára, úgy ahogy van dolgom, de az nem sok. Ja, az még aranyos volt, hogy tegnap kérdeztek egy olyat, hogy írtam-e már alá titoktartásit? Hát nem igazán, de persze a saját élményeimen kívül sokkal többet nem tudnék átadni senkinek, mert nem mutattak sok mindent. Persze a szerződésem után is nekem kell futnom szóval egyre jobb…
Rossz érzés mikor már egy cég, aki vállalta azt, hogy foglalkoztat és gyakorlatra hív, ennyire semmibe vesz.
Igen, azóta sem kérdeztem őket. De szerintem körvonalazódik bennetek is mennyire utálhatom ezt a céget...
