Íme egy újabb rész tavalyi történetemből. Előzetest nem írok, mert hosszabb lenne, mint maga az írás, de annyit azért hozzáteszek, hogy izgalmas napjaim voltak. Ja nem az egy másik műsor.
Azért olvassátok élvezzétek.
Aztán azon a héten volt egy olyan napom is amikor, a 8 és fél órából 7 és felet egyedül voltam az irodában. Ketten szabadságon a 3. a mentor tiszteletes pedig egész nap mással foglalkozott. Csak a nap végére érkezett meg és beszélgetett velem egy nagyon keveset.
Aztán, amikor meg még feladatot is adott akkor meg olyankor jött, 10 perc múlva vége a munkaidőnek. De nem lehet azt mondani neki, hogy én megyek haza, mert mégiscsak a ’mentorom’. Még jó, hogy nem kell sietnem a vonathoz. Így készségesen meg tudtam hallgatni, amit csütörtökön és amit, pénteken mondott, vagyis feladatnak adott. A csütörtöki egyszerű volt, másnap reggel kellett egy papírt átvennem, de amit pénteken adott azt még most is szívom, vagyis valószínűleg jövő héten fogom szívni, mikor ellenőrzi a munkánkat. Azt a munkát, amit egy itt dolgozó sráccal kellett megcsinálnom, akinek semmi köze az egészhez. Meg persze a SMED elemzéshez nekem sincs sok közöm lévén még mindig nem a menedzser szakot erősítem. De megcsináltuk, több, kevesebb sikerrel, de kész. Majd, hogy ez mit ér?
Egyébként maga ez a SMED elemzés érdekes dolog, folyamatoptimalizálással foglalkozik és még érdekes is számomra. Elvileg minden folyamatot gyorsabbá lehet tenni ha, elhagyunk bizonyos fölösleges lépéseket, például a várakozást egy kollégára. Szóval értelme van, csak nem mindenhol lehet megvalósítani. Ahogy elnézem ezt a helyet itt pont nem.
A SMElaDat kiadása után szerencsére egy hétvége jött, amivel ki tudtam pihenni a dolgot, de hétfőn még kaptunk egy kis felvilágosítást, persze azzal sem értettük, hogy miért nekünk, de legalább kicsit jobban képbe voltam, persze ebben lehet segített, hogy utánanéztem hétvégén.
Viszont visszajött szabadságáról a szembe szomszéd, és az előző heti feladatot, amiből direkt hagytam egy kicsit hétfőre is befejeztem. Tudod az a nyomtatásos, aláírásgyűjtős, lefűzős téma, amit oly nagy lelkesedéssel csináltam, hogy az már nem semmi. Ja és csúcssebességgel. Még ennél a feladatnál azzal tudtam sokat szórakozni, hogy a címkéző kis szerkezettel írattam ki különféle szövegeket, de a fogyását eltekintve ez sem volt hosszú életű, bár jól elvoltam a sok vicces beállítással. Eme remek feladatot hétfőn bevégeztem, de nem maradtam megalázó feladat nélkül ugyanis jött a következő. Mivel fél éve senkinek nincs kedve papírokat fűzögetni, így újabb hasonló feladat jött, de egy kicsit bonyolultabb. Elsőször még az egyszerű része jött. A feladat annyiból állt, hogy az összes fröccsöntő gép szerelési lapját, amik szét vannak rendezve, mappába tenni. Ez ugye nem nagy szám, de a fizetés mértékében dolgoztam és egy napig tartott ez az easy feladat. Szerencsére nem az irodában kellett csinálnom a többiek szeme láttára, így még feltűnő sem volt. De azért nem volt fenékig tejfel, mert egy pici iratraktárban kellett ezt csinálnom, ahol ugye nincs jó idő… Viszont a sarokba leülve egész kényelmesen tudtam játszani a telefonomon.
Ez volt hétfőn. Kedden szerencsére nem jött szóba, de akkor az elemzést csináltuk egy délelőttünk ráment a már felvett videó elemzésére persze úgy, hogy a kollégának lett volna jobb dolga is, így csak a ’siessünk már’ kijelentések maradtak. Majd délután újra feladatot kaptam. Az előző heti táblázat javítása. Mit ne mondjak ezzel is elszöszöltem egy darabig, így másnapra jutott a nyomtatás, de legalább nem a raktárban izzadtam. Helyette a hideg – igen pulóver kellett volna – irodában. Mert a lég kondihoz nem nyúlunk! Másnap újra elemezgetés volt, videó felvétel meg táblázat, de persze most is a ’siessünk már’-é volt a főszerep. De az ebédszünetig így is elszarakodtunk vele. Nem is végeztünk és valószínűleg jó se lett, de majd valamikor a hét folyamán kiderül. Vagy nem. Délután zöld színű lapokat nyomtattam és tettem a helyére. Persze ez sem volt egyszerű. Zöld lapra kellett nyomtatni, de egyszer-kétszer még felötlött, hogy még ezt ki kéne újra, vagy ez még ki sincs nyomtatva és azt persze fehérre kell. Saját tempóban ezt is megcsináltam és legalább a napnak is vége lett. Olyan feladatom is volt, hogy fordítsd már le ezt angolról magyarra, végül is oké megcsináltam és addig sem a falat bámultam, de nem szakmai gyakorlat…
Micsoda szakmai gyakorlat ugye?
Akkor lenne jobb ha szakmai lenne. Illetve lett volna.
